>

 

AM ASzK – Bartha János Kertészeti Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája

Elérhetőségeink

Tel: (63)562-265

Fax: (63)562-266/108

CIKLÁMEN ALAPÍTVÁNY

Adószám: 18466436-1-06

6600 Szentes, Kossuth u. 45.

E-mail: barthaszki@szentes.hu

Igazgató: Udvardi István

 

Iskola alapítási éve: 1940.

Képtalálat a következőre: „green youtube logo”

 

 

Az intézmény hivatalos dokumentumai

Iskolánk 2008. óta a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár Szakképzési Központja tagintézményeként működik. Közös dokumentumaink az alábbi weboldalon vagy a hivatkozásra kattintva érhetőek el:


http://vmaszk.hu -> Letöltések

Költségvetési alapokmány

 

 

 

 

 

BARTHA JÁNOS
(1829-1890)


 

Jómódú, földműves családból származó gazdálkodó volt.
1829. június 19-én született Hódmezővásárhelyen. Elemi iskoláit és a gimnázium alsóbb osztályait szülővárosában végezte, majd apja mellett gazdálkodott. 1855-ben házassága révén került Szentesre, nőül vette egy tekintélyes helyi polgár leányát, Tóth Krisztinát. 
A közügyek iránt kezdettől fogva élénk érdeklődést tanúsított. Az 1867. évi kiegyezés után kibontakozott helyi közéleti küzdelmek során az ún. "néppárt"-hoz csatlakozott, amely a rendezett tanácsú városi jogállás helyreállításáért, a vármegye hatalmának megtöréséért, valamint az értelmiségi és legvagyonosabb elemek önkormányzatban érvényesülő túlsúlyának visszaszorításáért szállt síkra. A párt egyik vezéreként - a "népfenség" eszméje alapján - meggyőződéssel hirdette a nép alsóbb osztályainak hivatását az igazgatásra. 
1869-ben az országgyűlési választásokat lebonyolító központi választmány elnökévé választották. A szentesi mandátumot az emigrációban élő Kossuth Lajos nyerte el, aki Bartha Jánoshoz címzett levelében mondott köszönetet a bizalomért. A pótválasztások során a szélsőbaloldali 48-as jelöltre szavazók között találjuk. 
Közéleti működése sokirányú: folyamatosan tagja a városi képviselőtestületnek és a megyei törvényhatósági bizottságnak, 1871-tôl a Polgári Olvasókör alelnöke, 1873-tól kezdeményezője és ideiglenes elnöke a hosszú vajúdás után csak 1897-ben megalakult Polgári Ipari és Gazdasági Körnek.
1874-1879 között a református egyház főgondnoka. Városi képviselőként éveken át szorgalmazta a korszerű gazdaképzés megszervezését, törekvésével azonban kisebbségben maradt. 
A kudarc nemes elhatározásra sarkallta. 1890. szeptemberében feleségével együtt végrendeletet készített, amelyben számottevő vagyonuk nagyobbik részét a városnak adományozták egy női ipariskola és egy gazdasági iskola felállítása céljára. Az adományuk képezte alapját az 1940-ben elkészült Téli Gazdasági Iskolának, amely 1943 és 1946 között Bartha János nevét viselte. 
1890. december 4-én hunyt el Szentesen. 
A város kegyeletből 1898-ban megfesttette a nemes adományozó arcképét (Ábrányi Lajos alkotása). Bartha Jánosról pedig 1906-ban utcát nevezett el (ma Arany János utca). Utóbb a nagylelkű házaspár emléke majdnem feledésbe merült. Szerencsére nem végleg: 1988. április 1-től a szentesi Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet ismét Bartha János nevét viseli.

Labádi Lajos
főlevéltáros

 

 

AZ ISKOLA TÖRTÉNETE

 

 

Az intézmény története Bartha János és neje, Tóth Krisztina 1890-es végrendeletével kezdődött. Ebben az örökhagyók az összes fábiánsebestyéni ingatlanukat a Szentes város által létrehozandó gazdasági iskola felállítására örökös alapítványként adományozták többek között azzal a kikötéssel, hogy ezen alapítvány örökre Bartha János nevét viselje.

Az alapítványtevő Bartha János még 1890-ben elhunyt. Felesége 1900-ban bekövetkezett halála után az alapítvány felszabadult az özvegyi haszonélvezeti jog megkötöttsége alól. A városi  képviselőtestület több ízben is (1924, 1925, 1927.) napirendre tűzte a mezőgazdasági iskola létesítésének ügyét, mígnem a minisztérium és a város közötti tárgyalások 1938-39-ben végre eredménnyel jártak. A M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium anyagi támogatásával, a Bartha János alapítványkezelése során képződött tőkével és Szentes városának anyagi hozzájárulásával megépülhetett az akkori Csendőrlaktanya szomszédságában Kerekes András építészmérnök tervei szerint a gazdasági iskola.

A magyar népi építészet motívumait magán viselő, két szintes középületet 65 növendékre tervezték két évfolyammal, az internátus pedig 48 növendékre volt számítva. Az intézmény 1940. november 18-án ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuit.

AZ ISKOLATÍPUS VÁLTOZÁSAI

1. M. Kir. Téli Gazdasági Iskola és Szaktanácsadó Állomás (1940-1946.)

Két éves iskolai oktatás a téli hónapokban, november elejétől március végéig a gazdaemberek legényfiai számára, akik egész évre nem tudták nélkülözni fiaik otthoni munkáját. A végzett tanulók bizonyítványt kaptak, és "Aranykalászos Gazda" jelvényt nyertek.

2. Gazdaképző Iskola és Szaktanácsadó Állomás (1946-1949.)

Az 1945-ös földreform következtében jött létre a földjükön gazdálkodó kis- és középbirtokosok, és az újonnan földhöz jutott szegényparasztok és uradalmi cselédek gyermekei részére az alapvető mezőgazdasági ismeretek elsajátítása érdekében.

3. Mezőgazdasági Technikum (1950-1959.)

1949-50-ben az iskola mezőgazdasági gimnáziumként működött. A mezőgazdasági technikumi átszervezés fő célja a mezőgazdasági nagyüzemek részére közvetlen termésirányító középkáderek képzése volt. Növénytermesztési, állattenyésztési és gyapottermesztési szakok oktatása folyt. A három éves képzés végén a tanulók sikeres vizsgatétel esetén mezőgazdasági technikusi oklevelet kaptak.

4. Mezőgazdasági Szakiskola (1955-1963.)

Ez az iskolatípus a termelőszövetkezeteknek brigádvezetőket képezett ki. A képzés 1956-tól két éves volt, a szakmai főtárgyak a növénytermesztés és az állattenyésztés voltak. Az 1960-as évek elején levelező tagozat is működött.

5. Mezőgazdasági Technikum (1961-1971.)

Ismét a nagyüzemi káderképzés volt a fő feladat. A növénytermesztés és az állattenyésztés egyenlő súlyú szaktantárgyak voltak.

6. Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet (1967-1982.)

A térségben található termelőszövetkezetek szakmunkásigényeinek kielégítésére dísznövénytermesztő, parképítő, majd zöldségtermesztő szakmunkásképzés indult az iskolában. A felvétel feltétele az volt, hogy a tanulót egy mezőgazdasági üzem szerződtesse. A képzési idő három év volt, melynek évente az egyik fele elméleti oktatás volt az iskolában, a másik pedig gyakorlati oktatásból állt a szerződtető gazdaságban. Később az oktatás a dísznövénykertész szakkal bővült, amely szakközépiskolai formában folyt. 1974-77-ig tejtermékgyártó, 1978-tól pedig baromfihús-feldolgozó szakmunkásképzést is vállalt az iskola kihelyezett tagozatként.

7. Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet (1979-1998.)

Az elméletigényesebb szakmákban a szakmunkásképző iskola mellett a szakközépiskolai képzés is lehetővé vált. 1988-tól beindult az általános kertész szakközépiskolai képzés is. 
1996-tól újra indul a baromfihús-feldolgozóképzés, de már nem kihelyezett tagozatként.

8. Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola, illetve Kertészeti Szakképző Iskola (1998-2001.)

9.  Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola (2001. júliusától)

 

AZ ISKOLA FELÜGYELETÉNEK VÁLTOZÁSAI
 

Időszak:

Főhatóság:

1940-49.

Földművelésügyi Minisztérium

1949-50.

Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium

1950-74.

Földművelésügyi, majd Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium

1974-90.

ágazati főhatóság a MÉM, illetve az FM,

közvetlen irányító a Megyei Tanács Művelődési Osztálya

1990-99.

Szentes Város Önkormányzata

1999-2001.

Csongrád Megyei Közgyűlés

2001. júliusától

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

 

 

 

 

Képtalálat a következőre: „határtalanul logo” Képtalálat a következőre: „prodcad logo”
    Képtalálat a következőre: „prodcad logo”  

     

 

Please publish modules in offcanvas position.